Az MR-időpont előtt általában hosszú biztonsági kérdőív érkezik: pacemaker, műtéti fém, hallókészülék, testékszer, korábbi balesetből származó fémszilánk. A fogpótlás viszont könnyen kimarad a felsorolásból. Pedig nem mindegy, hogy egy rögzített koronáról, implantátumról, kapcsos protézisről vagy kivehető, fém alkatrészeket is tartalmazó szerkezetről van szó.
A legtöbb rögzített fogászati munka mellett elvégezhető az MR-vizsgálat, de a képalkotó központnak tudnia kell róla. A kivehető fogpótlást pedig rendszerint el kell távolítani a vizsgálat előtt. Nem pusztán biztonsági kérdésről van szó: a fémes részek a felvétel minőségét is ronthatják, különösen fej- és nyaki MR esetén.
A kivehető pótlás általában a tárolódobozba kerül
Egy teljes műanyag protézis egyszerűnek tűnik, de nem minden kivehető fogsor csak műanyagból áll. Kapcsok, merevítőelemek és különböző rögzítők is kerülhetnek bele. A kombinált fogpótlás esetében a kivehető rész precíziós kapcsolóelemekkel csatlakozhat a szájban rögzített koronákhoz vagy hídhoz.
MR-vizsgálat előtt a kivehető fogászati munkákat a vizsgálóhely utasítása szerint el kell távolítani; a radiológiai beteg-tájékoztatók ezeket kifejezetten a leveendő tárgyak között sorolják fel.
A kivett pótlás számára legyen kéznél zárható, névvel ellátott doboz. Papír zsebkendőbe csomagolva könnyen megsérülhet vagy véletlenül a szemétbe kerülhet, főleg egy olyan napon, amikor öltözőszekrény, vizsgálati ruha, táska és iratok között kell gyorsan pakolni.
Ha a pótlás nehezen vehető ki, ezt már az időpont előtt célszerű tisztázni. Nem jó a radiológiai öltözőben erővel próbálkozni egy érzékeny vagy szoruló rögzítőelemmel. Ha a szerkezet eltávolítása a megszokottnál nehezebb, annak okát előtte egy fogorvos is ellenőrizheti.
A rögzített koronát nem kell otthon „leszerelni”
Koronát, hidat vagy implantátumra rögzített fogpótlást az MR-vizsgálat előtt nem lehet és nem is kell eltávolítani. Ezek meglétét azonban jelezni kell a vizsgálatot végző személyzetnek, különösen fej- és nyaki MR esetén, mert egyes fémes összetevők befolyásolhatják a kép minőségét.
Fontos azonban különválasztani két kérdést: biztonságos-e a vizsgálat, illetve megfelelő lesz-e a kép minősége. Egy fogászati fém nem feltétlenül veszélyes a mágneses térben, mégis létrehozhat úgynevezett képi műterméket. Ez torzítást vagy jelvesztést okozhat a környezetében. Fej-, arc- vagy állkapocsvizsgálatnál ennek nagyobb jelentősége lehet, mint például egy térd-MR esetén.
A rögzített fogászati pótlást ezért nem elhallgatni kell, hanem jelezni a radiológiai személyzetnek. Ők tudják eldönteni, szükséges-e bármilyen módosítás a vizsgálati protokollban.
Nem minden fém egyformán viselkedik
A „van fém a számban” önmagában kevés információ. A fogászatban többféle ötvözet és anyag használatos, ráadásul egyetlen pótlásban is találkozhat több különböző komponens. A mágneses tér szempontjából elsősorban az számít, milyen tulajdonságú anyagról van szó, nem pusztán az, hogy hétköznapi értelemben fémnek nevezzük-e.
A modern rögzített fogászati munkák többsége nem úgy viselkedik, mint egy laza acéltárgy az MR-helyiségben. Ettől függetlenül a radiológiai biztonsági ellenőrzés nem hagyható ki. Ha a páciens nem tudja, milyen anyagból készült a pótlása, ezt egyszerűen jelezheti. Nem kell találgatni.
Régebbi fogászati munkánál különösen előfordulhat, hogy a páciensnek nincs róla dokumentációja. Ilyenkor hasznos lehet megkeresni a korábbi kezelési lapot vagy megkérdezni a rendelőt, főként akkor, ha a radiológiai központ ezt kéri.
Az MR-biztonságról mindig a vizsgálatot végző intézmény dönt a konkrét eszköz és vizsgálat alapján. Az interneten talált általános állítás nem helyettesíti az adott MR-központ saját biztonsági protokollját.
Fej-MR-nél a képminőség különösen fontos
Egy térd vagy derék vizsgálatánál a szájban lévő fogászati anyag messze van a vizsgált területtől. Más a helyzet, ha az agyról, arcüregről, állkapocsízületről vagy a fej-nyak régióról készül felvétel. Itt a fogászati fémek által okozott torzítás közvetlenül érintheti azt a területet, amelyet az orvos értékelni szeretne.
A fogtömések, fogszabályozó készülékek és más fogászati anyagok általában nem reagálnak problémásan a mágneses térre, viszont torzíthatják az arc vagy az agy környékéről készült képeket. Ezt a radiológusnak előre tudnia kell.
Fogszabályozónál ez különösen látványos lehet, mert több fém alkatrész helyezkedik el közvetlenül az arc területén. Emiatt bizonyos fejvizsgálatoknál külön egyeztetésre lehet szükség, míg egy távolabbi testrész MR-je gond nélkül elkészülhet.
Nem következik ebből automatikusan, hogy a fogászati munkát el kell távolítani. A radiológus mérlegeli, mennyire zavarja a várható műtermék a diagnosztikai értékelést, és szükség esetén más beállítást vagy más képalkotó módszert választhat.
Mit vigyünk magunkkal a vizsgálatra?
A legtöbb ember számára nincs szükség külön fogászati dokumentációs csomagra. Ha azonban összetettebb, fém alkatrészeket tartalmazó pótlás készült, vagy a radiológiai központ előzetesen adatot kér róla, hasznos lehet a kezelési dokumentáció.
A vizsgálat előtt praktikus:
- jelezni minden rögzített és kivehető fogászati pótlást,
- a kivehető szerkezethez saját tárolódobozt vinni,
- megmondani, ha a pótlás eltávolítása nehéz vagy fájdalmas,
- fej- és nyaki MR esetén külön megemlíteni a fémes fogászati munkákat,
- ismeretlen eredetű vagy nagyon régi szerkezetnél előre egyeztetni a vizsgálóhellyel.
Az MR-előkészítés során a radiológiai személyzet úgyis végigveszi a fémeket, implantátumokat és kivehető eszközöket. A fogpótlásról tehát nem kell saját döntést hozni: azt kell pontosan elmondani, mi található a szájban, és mely része vehető ki. A vizsgálat további előkészítését már ennek alapján határozzák meg.
Fotó: Magnific